Juhfark

Közepes termõképességû. Fürtje, bogyói középnagyságúak. A bogyó héja vékony, de tartós. Valószínûleg Magyarországról származó, hengeres, tömött fürtöket nevelõ fajta, a belõle készült bor különleges összetételû savakkal, finom illatokkal rendelkezik. Nevét a juhfarkra emlékeztetõ, hosszú hengeres fürtje miatt kapta, melyek teljes érésében is mélyzöldek maradnak. Az e fajtából származó bor illatában a csonthéjas gyümölcsök, dió, mandula, mogyoró illatjegyei találhatóak. A fajtára jellemzõek kemény savai. Jellemzõ termõhelyei az Etyek-Budai, a Somlói és a Balatoni borvidéken, illetve a Mecsekalján találhatók. Savai határozottak, viszont kizárólag megfelelõ érlelés esetén harmonikusak. Az érlelést meghálálja: sokak szerint 2-3 évesen a legkarakteresebb, mások szerint akár 6-8 évesen érheti el a legharmonikusabb állapotát. A borfogyasztók többsége a Juhfarkot tartja a nászéjszakák borának.

Olaszrizling

Bõtermõ, fürtje, bogyói kicsik. Bogyóhéja vékony. Késõn érik, kissé rothad. Pontos származása a mai napig nem tisztázott, valószínûleg Franciaország déli része. Késõn érõ, karakteres bort adó fajta, amely csaknem minden hazai borvidékünkön nagy mennyiségben megtalálható. A Balatonfelvidék legelterjedtebb bora diszkrét eleganciájával, a rezedára emlékezteto illatával, keserûmandulás utóízével az étkezés kiváló kiegészítõje. Ajánljuk sült húsokhoz, halételekhez, de aperitifként is fogyasztható. Túlérett szõlõjébõl különleges minõségû borokat készítenek.

Viszonylag biztonságosan terem, más fajtákhoz képest kevesebb szakértelemmel is jó eredményt lehet elérni vele. Az olaszrizling ismét egyre fontosabb, elismertebb fajtává válik. Ebben jelentõs része van a késõi szüretek terjedésének, amelynek köszönhetõen csodálatos illat és zamatanyagok jelennek meg a borban, s mindehhez egy erõs test párosul. Az olaszrizling legfontosabb termõhelye a Balaton-felvidék, Csopaktól Badacsonyig. Igazán itt jönnek elõ benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé teszik a fajtát. Ezt nem csak az itt élõk mondják, a máshonnan származó borbírálók is így érzik. Nagyon jól követhetõ, hogy Csopakról elindulva hogyan emelkedett a sav. Tehát Csopakon volt a leglágyabb, Badacsony, Balatonederics felé haladva egyre erõsödött, majd a Somlón különösen erõs volt. Ez a termõtájból - talajból, éghajlati viszonyokból, mikroklímából - adódó sajátosság. A Nivegy-völgy ebben a sorban valahol középen helyezkedik el.

Rajnai rizling

Termõképessége közepes, fürtje kicsi, bogyói közepesek. Bogyóhéja vékony. Késõn érik, rothadékony. Friss, illatos, halványsárga bor, amelyben bámulatos egyensúly van az édeskés és a savanykás ízek között. Németországból, a Rajna mellékérõl származó, erõs növekedésû szõlõfajta, amelyen kicsi, hengeres, gyakran szabálytalan alakú, tömött fürtök teremnek. A belõle készült bor finom illatú és zamatú, általában kemény, nagy extrakttartalmú, savai azonban finomak. Legfontosabb elterjedési területei az Etyek-Budai borvidék és a Balaton környéke. A Rajnai Rizling számára ideálisak a klimatikus viszonyok, a vulkanikus talajon minden lehetõség adott, hogy a fajtajelleg megjelenjen a palackban. Tagyonhegy déli lejtõin rendkívül jó minõségû bort lehet belõle készíteni. Fûszeres ételekhez ajánlott, sav összetétele miatt. Savai révén nagy érési képességgel rendelkezik.

Ottonel muskotály

Közepes termõképességû, fürtje kicsi, bogyói közepesek. Héja középvastag. Korán érik, nem rothad. A legelterjedtebb muskotályos fajta hazánkban, amely szinte valamennyi borvidékünkön megtalálható. A Muscat Lunelhez hasonlóan zamatos, ízében kevésbé tüzes bort ad. Bora finom illatú és lágy zamatú, kitûnõ házasítási alapanyag, de fajtaborként is komoly érdemeket szerzett. Illata intenzíven parfümös (narancsvirág), a közhiedelemmel ellentétben kiváló savakkal bír. Ottonellel nagyon gondosan kell bánni. Már a metszésnél figyelni kell arra, hogy ne legyen túlságosan megterhelve a tõke, mert akkor az illat és zamatanyagok nagyon legyengülhetnek. Nagyon kell ügyelni a szüret helyes megválasztására, majd a kezelésre. Persze megéri a gondosság, mert nagyon finom ital, a szó valódi értelmében élvezeti cikk lesz a végeredmény. A jó Muskotályt elsõsorban nem a gasztronómiához társítva kell fogyasztani, hanem önálló italként.

Szürkebarát

Közepes termõképességû. Fürtje, bogyói kicsinyek. Középérésû, kissé rothad. Származását tekintve francia szõlõfajta,amely nagyon tömött, kicsi, hengeres fürtjeirõl könnyen felismerhetõ. Nálunk Szürkebarát néven ismert. Íz és zamatanyagokban gazdag, egyedülállóan telt, harmonikus fehérbort adó fajta. Szépségét, fiatalos lendületét száraz borként élvezhetjük igazán, de édes iskolázásban is rendkívüli tételek születhetnek belole. A legszebb borokat napjainkban a Balaton vidékén készítik e szõlõbõl. Magas alkohol- és extrakttartalma, csillogóan zöldes-sárgás színe, karakteres illata szárazon mutatja meg igazán e fajta különlegességét, amit az ígéretes évjárat tovább erõsít. A vulkanikus karakteres íz és illatvilág, a savak elegáns megjelenése szépen példázza a borvidékben rejlõ hatalmas potenciált. Minden benne van, ami egy tartalmas, száraz szürkebarát sajátja lehet. Egészben sült balatoni fogashoz és libamáj mellé kifejezetten ajánljuk. Fogyasztását 10-12 fokra hûtve javasoljuk, a pohárban levegõvel érintkezve, egy-két fokot melegedve teljesedik ki igazán.
Apró, tömött fürtu fajta, emiatt könnyen berothad. Érett bogyói lilásvörösek, bora ezért olykor halvány aranysárga, sõt akár rozéra emlékeztetõ is lehet. Régen ezt hibának tartották, de ma sokan tudatosan "pink" bort készítenek. Ezt a palackokon jelölni szokták.

A Szürkebarát borként nagyon lassan fejlõdik, sokkal késõbb, évek múltán mutatja igazán a finomságát. A szõlõje több savat tud termelni még az Olaszrizlingnél is. Emiatt megfelelõ savak esetén hosszabb érlelést is elbír, akár 10-15 évig is lehet a palackban úgy, hogy az hasznára válik. A bornál nagyon gyors feldolgozást igényel, ezért meghálálja a reduktív technológiát, de a hagyományos hordós érlelés is nagyon jó eredményt ad.

Azok a borászok, akik még emlékeznek a régi ízekre, most is keresik azokat. A megoldás a termésmennyiség visszafogása, a késõbbi szüret, a talajhoz való közelebb engedés lehet. A szürkebarát még az olaszrizlingnél is jobban meghálálja a késõi szüretet.

Merlot

Közepes termõképességû, fürtje és bogyója közepes nagyságú. Bogyóhéja középvastag, de szívós. Középérésû, nem rothad. Bora általában mélyvörös színû, telt, bársonyos ízû, magávalragadó. A vastag, selymes textúrájú, jellegzetes aromájú, száraz bora ritkán közömbös a borfogyasztók között. Meghatározó ízével már ma is sok hívet szerzett magának, de még igen sok lehetõség áll e bor elõtt.

Kékfrankos

Bõtermõ, fürtje és bogyója közepes. Vastag héjú. Középérésû, nem rothad. Bár napjainkban a korábbi évek tömegtermelése következtében némileg háttérbe szorult ez az ismeretlen eredetû vörös szõlõfajta, könnyõ termeszthetõsége következtében az ország csaknem minden táján elterjedt. Gyümölcsös illatát, fûszerességét a mainál sokkal jobban ki lehetne aknázni.

Cabenet franc

Termõképessége közepes. Fürtje is, bogyói is kicsinyek. Bogyóhéja vastag. Franciaországból származó szõlõfajta, amely vastag, elegáns, ízgazdag bort ad. Késõi érésû fajta, a betegségekre kevéssé hajlamos, ellenáll a lisztharmatnak, a rohadásnak is. A belõle készült bor mélyvörös színû, csersavtartalma jelentõs, extraktja nagy. Illatában a piros bogyós gyümölcsök, a fûszeresség a jellemzõ, hosszú utóíz jellemzi. Testvérével a Sauvignonnal sok közös tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy mindkettõ kiemelkedõ minoségû bort ad, mely csersavban gazdag. A cabernet franc önállóan is, de más borokkal házasítva is kiváló, legtöbbször sauvignonnal és merlottal keverik, ez a francia cuvée (cabernet franc, sauvignon, merlot).

Mint a legtöbb nagy beltartalmú vörösbort, a franc-t (és a sauvignon-t) is égetett tölgyfahordóban (barrique) érlelik. A fa hatására – mikrooxidáció révén – a fiatal, érõ borban lévõ csersav finomodik, ill. a fa még plusz tannint old a borba. A fahordós érlelés révén különleges aromák, ízek és zamatok kerülnek a vörösborba, a legtöbbször a különbözõ fûszerek, a dohány és a kellemes füst tûnnek fel. A barrique érlelés azon túl, hogy különleges ízekkel „öltözteti” fel a bort, annak eltarthatóságát is növeli. A nemes húsokhoz illik ajánlani, már azért is, mert karaktere inkább a fûszeresebb, nehezebb húsételekhez igazodik, másrészt egy nemes ételhez, nemes bor illik.

Bélszínbõl, hátszínbõl készült ételekhez, vadételekhez, barnamártással kínált húsételekhez, fûszeres, kemény sajtokhoz ajánlott. Az angolosra sütött marhahúsételekhez a fiatal, csersavdús cabernet-k a legjobbak, ugyanis a friss, éretlen tanninok jobban harmonizálnak a frissen sült, kissé véres ételekkel, mint a lekerekedett, idõsebb, puhább csersavú cabernet-k. Azokat inkább a fõzéssel, párolással készült ételekhez ajánljuk.